A Pick a befutó a sertéspárizsik tesztjén
Ha jót akar, akkor Pickket vegyen, de abból is csak olyat, ahol a csomagolás előlapja is büszkén hirdeti gyártóját, emellett óvakodjon az újrakeresztelt Tesco gazdaságos márkától – nagyjából így összegezhető a vakuumcsomagolt, szeletelt sertéspárizsi tesztünk eredménye, mely három élelmiszer-szakértő és két laikus kóstoló bevonásával készült.
Sokat tanakodtunk, melyik legyen az a húskészítmény, amit elsőnek tesztel szakértő csapatunk, s végül úgy határoztunk, egy – a szó jó és rossz értelmében egyaránt – tömegterméket választunk.
A neten elérhető értékesítési adatok szerint a párizsi 27 milliárd forintos éves forgalmat generál, amiből a sertéspárizsik részesedése 28-29 százalék (a baromfi termékek adják az eladások mintegy kétharmadát, míg marhapárizsiból mindössze 5 százalék fogy). Igaz az is, hogy a csomagolt, szeletelt termékek e hatalmas forgalomnak valamivel kevesebb, mint felét teszik ki.
De vajon mitől párizsi a párizsi és igaz-e, a „népi hiedelem”, miszerint jobb, ha nem tudjuk, miből készül – vetődik fel a kérdés.
Mit mond az Élelmiszerkönyv?
A párizsi legalább 55 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen vagy füst ízesítésű homogén metszésalapú, jól szeletelhető készítmény. Hústartalma legalább 40 százalék, aminek fehérjetartalma legalább 10, míg víztartalma legfeljebb 71 százalék. A „maradék” legfeljebb 23 százalék zsír, illetve maximum 2,5 százalékban nátrium-klorid.
Az érzékszervi jellemzőket tekintve a párizsi egyenletes hengeres alakú, két végén elkeskenyedő. Burkolata ép, sima, tiszta, a végeknél 10 mm-nél nagyobb folyadék-, lég- és zsírzsák nincs. A rúd állománya rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap homogén állományú, 10 mm-nél nagyobb légüreg nem, legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmaz 3 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot, legfeljebb néhány 1-2 mm-es méretűt. A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradék nincs.A metszéslap egyenletes világos rózsaszínű. A fűszerelosztás egyenletes. A főtt húspép íze mellett borsíz érezhető, de idegen és mellékízek nem érezhetőek. Kellemesen sós ízű. A főtt húspép és a bors illata érezhető, idegen szagok nem érezhetőek. Füstölt termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.
Eddig a szakszerű leírás, amihez a laikus cikkíró-tesztelő annyit tehet még hozzá, hogy a teszt során a csomagolásokat olvasgatva tényleg csuda dolgokat találunk a párizsikban: víz, sertésszalonna, sertésbőrke, burgonyakeményítő, szójafehérje, étkezési só, dextróz, emulgeálószer, tartósítószerek, aromák, anitoxidánsok, ízfokozók mind-mind szerepelnek a „kínálatban”. De mindez ne szegje kedvünket, volt azért olyan párizsi, amelynél sikerült megtalálni az összetevők harmóniáját.
A teszt folyamata
Az Élelmiszerkönyv nem csak azt írja elő, milyen a jó párizsi, de azt is meghatározza, hogy egy teszt során mely tulajdonságok milyen súllyal esnek latba. Természetesen a szempontok között a legfontosabb az íz (súlyozófaktora – jelölése 's' – 1,4), amelyet az állag (s=1,1), az illat (s=0,8) és a külső (s=0,7) követ. Az előírásokkal összhangban tehát mi is ezt figyeltük Dömölki Livia élelmiszer-szakértő, tesztvezető vezetésével, de a párizsik alaposabb vizsgálata előtt megnéztük a csomagolást is – az erre adott pontszámok azonban az összértékelésbe nem számítottak bele. Azért, hogy a sok-sok – összesen 14 fajta – sertéspárizsi íze ne folyjon egybe, az ízek semlegesítésére kiflit, almát és vizet vásároltunk.
A párizsik beszerzésénél igyekeztünk figyelni arra, hogy minél több hyper- és szupermarket kínálata szerepeljen tesztünkben, így vásároltunk Auchanban, Tescóban, CBA-ban, Sparban, Aldiban és Lidlben egyaránt, s igyekeztünk a sajátmárkás termékeket is leemelni a polcokról. A sertéspárizsik piacát a gyártók között a Pick és a Zimbo uralja, de szerepelt a tesztben a Pápai Hús, a Kométa és az osztrák Landhof egy-egy terméke is.
Ami a lényeg
Általános tapasztalatainkat és a teszteredmények ismertetését némi iróniával azzal is kezdhetjük, hogy a sertéspárizsik tesztjén a legnagyobb sikert egyöntetűen a csepeli Auchanban – az ízek semlegesítésére – vásárolt zacskós kiszerelésű Jonagold alma aratta.
A párizsik kóstolása közben nem egyszer meg-megborzongtunk, de akadt azért kellemes élmény is.
Mint végül kiderült (egyes termékeknél ugyanis a gyártó csak a csomagolás hosszas böngészése után volt megállapítható, vagy még úgy sem), a 14 tesztelt termék közül hatot is a Zimbo Perbál Kft. gyártott, ezek uralták a középmezőnyt, igazán sem felfelé, sem lefelé nem lógott ki egy sem. Ellentétben a Pickkel, melynek két terméke (Pick füst ízű békebeli párizsi és Pick sertéspárizsi) kiemelkedett a mezőnyből: mind ízében, mind összpontszámukat tekintve elől végeztek, s csak e két termék kapott jó osztályzatot. Ellenben a Família fantázianévre hallgató terméküket jó szívvel senkinek nem tudjuk ajánlani – hátulról a második helyen végzett. Igazi borzongásra azonban nem ez, hanem a Tesco Value nevet viselő termék adott okot: tisztátalan mellékízű, kellemetlen bőrke íz dominál benne, rágós, gumiszerű, intenzív idegen illatú – hangzott a lesújtó verdikt, melynek vége az egyetlen elégtelen, azaz nem megfelelő minősítés lett, nem is csoda, hogy a csomagolását hiába fürkésztük a gyártó után kutatva.
S, ha már sajátmárkás termékek, ezen a téren a Zimbo által gyártott Spar Budget szerepelt a legjobban összesítésben. Említést érdemel még, hogy a dobogóra a két Pick mögött az osztrák Landhof párizsija fért fel, de ez már épp kicsúszott a jó kategóriából, ráadásul 100 grammra vetített ára (majdnem 359 Ft) messze a legmagasabb.
A részletes teszteredményeket regisztrált felhasználóink megtekinthetik a Tesztek menüpont alatt!
Kattintson a videóra és elmondjuk Önnek,
hogyan ismerheti meg teszteredményeinket!
