Hogy be ne mossanak: vissza inkább a teknőhöz?
Napjainkban egyre szélesebb a mosógépválaszték, a technológia fejlődésével megjelentek a kijelzős, majd az intelligens mosógépek is. Azonban még mindig elérhetőek az egyszerű, két tekerhető funkciógombbal ellátott háztartási eszközök. Márkát ajánlani rendkívül nehéz, hiszen a piaci árak nem teljesen mérvadóak. Az ár és a minőség között a globális, torz piacokon többé nem állítható fel egyértelmű lineáris függvénykapcsolat. A termék ára rég nem egyenlő az alkatrészek tartósságával, az összeszerelés minőségével, mert az árat egyre inkább a piaci helyzet, a kampányokba beleölt pénzmennyiség befolyásolja.
Az ókori Indiában a rurah (szappanfű) terméséből készítettek mosószert, Egyiptomban ismerték és használták a nátrium-karbonátot, vagyis szódát, amely természetes úton, tavak párolgása során keletkezett. A római városi mosodákról már írásos források is megemlékeznek. A szappanfű, a kecskezsírból és a hamuból készült szappanok mellett urinát, egy ma elég bizarrnak tűnő vegyületet – emberek és tevék vizeletét – használtak, ammónium-hidroxid tartalma ugyanis a zsírfoltokat elszappanosította. A ruhákat nagy, mosószerrel felöntött dézsákba tették, a mosodában dolgozók pedig taposták, sulykolták őket.
A kézi-mosástól az „okos” gépekig
A középkorban több és változatosabb anyagból készült ruhákat mostak – gyapjút, lent és pamutot. Minden háztartásban főztek szappant, mivel az igazán hatékony alapanyagokból készült mosószerek drágák voltak.
Leonardo da Vinci vázlataiban már megtalálható a mosógép elődje, de az első mosásra igazán alkalmas masinát John Tyzacke szabadalmaztatta 1691-ben, Angliában. Ez tulajdonképpen egy ruhagőzölő berendezés, pontosabban egy fazékra helyezett vesszőkosár volt.
Az 1750-ben piacra került „york-i mosógépnek” nevezett találmány egy háztartási célokat szolgáló fakád volt, amelybe keverőszerkezetet építettek. 1763-ban újabb verzió készült Schaffernek köszönhetően, és a gép 90 perc alatt 3-4 kg textíliát volt képes megtisztítani, kiöblíteni 10-20 deka mosószer felhasználásával.
A 19. században ugrásszerű fejlődésen ment át a textilipar. Háztartási mosógépek nem lévén az emberek nagy nyilvános mosodákba vitték a szennyest. Az első elektromos mosógép feltalálója Alva J. Fisher, de sokak szerint a Goldenberg-Woodrow páros előbb nyújtotta be a készülékre a szabadalmát.
A modern mosógépeknél a mosószeres víz a forgódob lyukacsain át jut el a ruhákhoz, a vizet pedig egy fűtőszál melegíti fel. Ahhoz, hogy a ruhák tiszták legyenek, a kémiai anyagokon kívül mechanikai hatásra is szükség van, hogy a feloldott szennyeződés távozzon a textíliából. A kézi mosásnál szokásos nyomkodást, dörzsölést a mozgó forgódob helyettesíti. A dob forgásának sebességétől függően lesz hatékonyabb, illetve kímélőbb a mosás.
A 21. században a mosógéptől nemcsak a tökéletes és kíméletes tisztítás az elvárás, hanem a csendesebb és egyszerűbb mosási folyamat és főképp a víz- és energiatakarékosság.
A programozhatóság ma már alapkövetelmény. A késleltetett mosási funkcióval a mosás a távollétünkben is elkezdődhet, elég beprogramozni, mikorra érünk haza, a többi a gép dolga.
A csúcskategóriás mosógépek ma már a kézi mosás gyengédségével tisztítják a ruhákat (6 Motion Direct Drive), és a mosási programok minden szövettípusnak megfelelő optimális mozgásmódot kombinálnak össze. Kevesebb gyűrődés, kevesebb kopás éri így a ruhákat. A hatékonyabb mosást eredményező dobmozgások miatt nincs többé szükség előmosásra, így a teljes mosási idő is lerövidül. A mosószer jobban feloldódik, és az öblítés is egyszerűbb.
A gőzmosás funkció víztakarékos és hatékony tisztítást jelent. A gőz könnyen átadja a hőenergiát, és átnedvesíti a ruhákat, semlegesíti a kellemetlen szagokat. Fellazítja a gyűrődéseket, majd felfrissíti a textil szálait. A ruha ezáltal simább és puhább lesz, mint hagyományos mosással.
Piaci helyzet röviden
A nemzetközi piacokon a Siemens, Gorenje, Zanussi, Electrolux, Bosch, Miele, Whirlpool, Indezit mellé nagy lendülettel betörtek a dél-koreai termékek – Samsung, LG – és egyre komolyabb részesedést szereztek. A gépek külső megjelenése, a dízájn is egyre fontosabb, így a mosógép kezd lakberendezési szemponttá válni.
Magyarországon az ötvenes években hirdették meg a mosógép programot. A Hajdúsági Iparművek keverő tárcsás gépei és a szovjet típusú gépek jöttek forgalomba. Ezek még messze voltak az automata technológiától, amire a hetvenes-nyolcvanas évekig kellett várni. Eleinte csak import automata gépek álltak rendelkezésre (emlékezhetünk Kern András kabarétréfájára …Jó napot kívánok az NDK mosógép, a kivehető ajtós, kapható?...). Később a Hajdúsági Iparművek az AEG-től megvásárolta a kisméretű, lakótelepi fürdőszobába is beférő mosógépek gyártási jogát és elkezdődött a Minimat és a Midimat készülékek sorozatgyártása. Majd elindult az Energomat termelése is, és bár a termékek 2-3 havi átlagfizetésbe kerültek, még „pult alól” se tudták kielégíteni az éves közel 100 ezer darabos igényt.
A Hajdú jelenleg is gyárt automata mosógépet, nem is rosszat (pl. az „A” energiakategóriás HA szériát 70-80 eFt-ért), de a világpiacra kijutásról egyelőre csak álmodhat.
Vásárlási gyorstalpaló
Most térjünk a lényegre, és hagyjuk a dízájnt, meg hogy megy-e a gép a csempe, vagy az asszony szeme színéhez. A minőség szempontjából nincs túl nagy jelentősége, hogy a mosógép elöl vagy felültöltős vagy, hogy az „okosodás” milyen szintjén áll. Ez utóbbi kényelmi szempontként csak az árat befolyásolja.
Bárki bármit mondhat, vásárlásnál a jó választás titka a mosógép motortípusának ismerete. Háromféle mosógépmotor létezik. A kalitkás motor nem alkalmazkodik a terheléshez, nem az adott ruhamennyiség függvényében használja az áramot. Ennél egy fokkal hatékonyabb az univerzális motor.
A harmadik a kevés mozgó alkatrészt tartalmazó, áttételek nélküli, úgynevezett Direct Drive inverteres motor, egyenárammá alakítja a váltóáramot, továbbá a dobban lévő ruha mennyisége és a fordulatszám alapján optimalizálja az energiafelhasználást. Ez utóbbi nem csak az energiatakarékosság miatt fontos, de hosszabb élettartamot is biztosít a motornak. Bár kétségtelenül ez a típus a legjobb, azonban mind vásárláskor, mind az esetleges meghibásodás javíttatása esetén a legdrágább is.
Összefoglalva ökölszabályként kijelenthető: olyan mosógépet érdemes választani, amely egyszerű, könnyen kezelhető, nem túl drága és energiatakarékos.
Tesztjeinkben, a készülékek leírásánál feltüntettük az energiatakarékossági minősítés fokát (A+, B stb.), ezzel is megkönnyítve a tájékozódást.
A mosógéptesztekről
Az ICRT tesztelői a magyar piacról tizenöt terméket vizsgáltak. Érdekesség, hogy csak két jó eredmény született. A Miele és a Samsung csúcskategóriás készüléke kapta meg ezt az értéket. 400 eFt feletti árért ez minimum el is várható.
A többiek átlageredménye közepes, de ha az árakat nézzük, akkor a dél-koreaiak vetélytársának Magyarországon leginkább a Beko török cég termékei számítanak.
Jó szívvel, mint már mondtuk, nem ajánlanánk egyetlen márkatípust se, de biztatjuk Önöket, hogy tesztjeinket megnézve – saját igényeik figyelembevételével – hozzanak önálló döntést.
A tesztek erre a linkre kattintva érhetőek el regisztrált Felhasználóink számára.
Ne legyen áldozat!
Kattintson a videóra és elmondjuk Önnek,
hogyan védheti meg magát egy jogász segítségével!
