Teszt és Piac

Fogyasztói átverések slágerlistája

Álorvos által tartott „egészségnap”, minden betegségre jó, félmilliós masszázsfotel, nem létező ajándékok és sorsolások, meg sem rendelt termékek: a lehúzós cégek fantáziája igen kreatív, ha arról van szó, hogyan szabadítsanak meg minket a pénzünktől. A Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület három olyan – korántsem új keletű, de még mindig sok problémát jelentő – kereskedelmi-szolgáltatási formára kívánja felhívni a figyelmet, amelyekben kódolva van a fogyasztók megtévesztése. Éppen ezért javasolt a fokozott óvatosság.

Egészségnapnak álcázott és egyéb, akár utazással egybekötött termékbemutatók

Továbbra is számolatlanul érkeznek a panaszok a fogyasztóvédelmi szervezetekhez a különböző termékbemutatókkal kapcsolatban. A fogyasztóktól esetenként foglalót kérnek, amit jogszerű elállás esetén sem adnak vissza a vállalkozások, vagy éppen magát a törvényileg biztosított 14 napos indoklás nélküli elállás lehetőségét nem teszik lehetővé a vásárlók számára. Az is előfordul, hogy az ilyen bemutatókon sértően, sőt fenyegetően lépnek fel az értékesítők a fogyasztókkal szemben.
A drága, a „sarki” boltban sokszor töredékáron megvásárolható termékek gyakran silány minőségűek, panasz esetén a vállalkozások számos esetben elérhetetlennek bizonyulnak. A cégek elsősorban az idős, kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket csábítják különféle – jellemzően több százezer forintos árú – termékekkel. Számos kisnyugdíjas az intenzív rábeszélés hatására olyan pénzügyi kötelezettséget vállal, amely jelentősen meghaladja anyagi teljesítőképességét. Az aláírt, többnyire banki hitellel kombinált szerződésekből pedig később már nincs kiút.
A megannyi visszaélés hatására a jogszabályok tovább szigorodtak. Ezek közül a legfontosabbak, hogy tilos az ilyen rendezvényeket bármilyen juttatással, árengedménnyel, kedvezménnyel, ajándéksorsolással vagy más vagyoni előnnyel reklámozni. Ugyancsak tilos az árubemutatókon hitelszerződést köttetni a vásárlókkal.
A kereskedőknek pedig a fogyasztók bejelentésének intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint tájékoztatásuk céljából telephelyükön és fióktelepeiken, valamint a tevékenységükkel érintett megyeszékhelyeken megfelelő ügyfélszolgálatot kell működtetniük.
Mindezzel együtt a legjobb tanács, ami adható, hogy lehetőség szerint ne vegyünk részt ilyen rendezvényeken.

„Gratulálunk, egy 300.000 Ft értékű utalványt nyertél!” – nyereményjátéknak álcázott tartalomküldő szolgáltatások

Bukkantunk már „kihagyhatatlan” 500.000 forint értékű Apple utalványra, de visszaéltek korábban a Sziget Fesztivál nevével és népszerűségével is, emellett „nyerhettünk” több kiló csokoládét, álmaink konyhabútorát, robogót és megannyi más dolgot. Persze valójában vajmi kevés az esélyünk valódi nyereményre, ellenben több tízezer forintos számla lehet figyelmetlenségünk vagy hiszékenységünk ára.
Az e-mailben érkező nyerési lehetőség mindig a megjelölt linkre kattintva érhető el, ahol általában egy-két igen egyszerű kérdés vár ránk, ezek megválaszolásával pedig regisztrálni lehet egy játékra – mobilszámunk megadásával. Aki figyelmetlen, és nem olvassa el a lap alján található, általában sötét háttéren, fekete apró betűkkel írt sorokat, az nem is sejti, hogy a regisztrációval egy tartalomküldő szolgáltatást (logo, csengőhang stb.) rendel meg mobiltelefonjára, naponta több száz forintért, amiről – ha a továbbiakban már nem kéri – neki kell(ene) leiratkoznia.
Egy sorsoláson állítólag majd valamikor részt vehetünk, addig viszont fizethetjük a számunkra többnyire teljesen haszontalan, ám kitartóan érkező logók vagy csengőhangok borsos árát.

Kéretlen értékesítés

Az átverésnek két altípusa különböztethető meg. Az egyik, amikor az adott cég megszerezve a fogyasztó adatait, úgy küld terméket és állít ki számlát a fogyasztónak, hogy korábban semmilyen kapcsolatban nem álltak. A másik esetben a fogyasztó egy ingyenes vagy nagyon kedvezményes árú terméket megrendel ugyan, de esze ágában sincs drága, több darabból álló sorozatot rendelni. Mindkét esetben a vállalkozás határozottan állítja, hogy az adott termékeket megrendelték, egyes esetekben pedig azt, hogy elmulasztották lemondani, ezért követelése jogos. A cégek ráadásul sok esetben kifejezetten agresszívan lépnek fel, például behajtó céggel vagy egyéb jogi következményekkel fenyegetőznek.
A jogszabály viszont egyértelmű: ha valóban nem rendeltük meg az adott terméket, akkor nem kell fizetnünk, sőt még arra sem hivatkozhat a kéretlen csomag küldője, hogy a terméket átvettük, és megadott határidőn belül nem küldtük vissza.

Cikkünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával készült

 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - a fogyasztók érdekében

Álljon ki fogyasztói jogaiért! Kérjen segítséget!
A részletekért kattintson az alábbi képre!