Álljunk ki fogyasztói jogainkért a cégekkel szemben!
Bár előfordulhat, hogy egy panasz megoldására tett minden erőfeszítésünk hiábavaló, de a tapasztalatok azt mutatják: ha mi magunk tisztában vagyunk azzal, hogy az adott helyzetben milyen jogok illetnek meg, az nagyban megkönnyíti, hogy eredményt érjünk el. Emellett, a legtöbb esetre igaz: elkél a gyors és szakértő jogi segítség. A Teszt és Piac most azt veszi sorra, mire érdemes a leginkább odafigyelni egy termék vásárlása kapcsán.
Az elején máris érdemes egy jelentős eltérésre felhívni a figyelmet: ez pedig a jótállás és szavatosság közti különbség. Bármit vásárolunk is, mindenképpen helyt kell állnia a forgalmazónak (és az új Ptk szerint már a gyártónak is) azért, hogy a termék, amelyet vettünk nem hibás, azaz rendeltetésszerűen működik. Igen ám, de más-más szabályok vonatkoznak például a ruházati termékekre és a 10.000 Ft feletti tartós fogyasztási cikkekre. Utóbbiakkal kapcsolatban ugyanis jótállási, minden ide nem tartozó termékkel kapcsolatban pedig szavatossági igényeket érvényesíthetünk.
Jótállás és szavatosság
Egy cipőre, egy ingre vagy egy pár ezer forintos mobiltelefon kiegészítőre tehát szavatossági jogok vonatkoznak. Ez fő szabályként két év, ugyanakkor csak az első fél évben terheli a bizonyítási kényszer a vállalkozót. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az első fél évet követően a vállalkozások gyakorta lerázzák magukról a felelősséget, nem is vizsgálják annak okát, hogy mi lehet a baj. Ezzel kapcsolatban egy közelmúltbeli kutatás kimutatta, hogy a fogyasztók „tájékozatlanok”, mert többségük nincs tisztában azzal, hogy a szavatossági igények két évig érvényesíthetőek. Kérdés ugyanakkor, hogy mit ér egy olyan jogszabály, amelyet igencsak kevés vállalkozás tart be? A kérdés persze költői. Megítélésünk szerint éppen ezért ez az eredmény nem a fogyasztók tájékozatlanságát mutatja, hanem azt, hogy a jogszabály a gyakorlatban rosszul működik, és nem védi a fogyasztókat.
A Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület a jövőben kampányt is kíván indítani azért, hogy több olyan jogszabály, ami nem a fogyasztók érdekeit szolgálja, illetve nem ad egyértelmű iránymutatást, változzon meg. Addig is az ilyen kisebb értékű termékeknél mindenkinek érdemes fejben tartania, hogy többnyire akkor érhet el eredményt panaszában, ha dokumentálhatóan a vásárlástól számított fél évben belül él panasszal.
A 10.000 Ft feletti tartós fogyasztási cikkekre (egy-két kivételtől eltekintve) szigorúbb szabályok vonatkoznak. A kötelező jótállás ideje egy év, ez alatt az idő alatt mindenképpen a vállalkozást terheli a bizonyítás kényszere. Emellett az adott vállalkozás saját üzletpolitikai megfontolásai szerint vállalhat ennél hosszabb jótállási időt is. A jótállási idő alatt meghibásodott termékek esetében tehát – független szakértői véleménnyel – a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a termék meghibásodásának oka az, hogy mi nem megfelelően használtuk azt.
Volt már arra is példa, hogy a forgalmazó próbált „lecsippenteni” a jótállási időből, amihez –ezt egy korábbi bírósági állásfoglalás is egyértelművé teszi – nincs joga. Magyarán, ha a gyártó 3 év jótállási időt biztosít, akkor ez az időintervallum akkor is 3 év marad, ha a forgalmazó ezt valamiért le akarná rövidíteni.
Amire még érdemes odafigyelni
Vannak olyan helyzetek is, amikor a forgalmazó cég a saját helyzetét igyekszik megkönnyíteni, ezzel párhuzamosan a mi életünket keseríti. Az egyik ilyen, amikor a hibás terméket hiába visszük vissza a vásárlás helyére, azzal a szervizbe küldenek minket tovább. Pedig a jogszabály szerint a mi választásunkon múlik, hogy a meghibásodott árut hová visszük vissza. A vásárlás helyén az eladónak kötelessége azt átvenni, és a lehető legrövidebb időn belül intézkedni annak kijavításáról.
A lehető legrövidebb idő értelmezése manapság szintén gondot okoz, mivel a vonatkozó jogszabályok szerint – ahelyett, hogy egyértelmű iránymutatást adnának – a vállalkozásnak „törekednie kell arra”, hogy a meghibásodott terméket 15 napon belül kijavítsa, illetve a kijavítás és kicserélés a fogyasztónak „nem okozhat jelentős kényelmetlenséget”. Megannyi nagyszerű lehetőség arra, hogy mindenki belátása szerint értelmezze az adott helyzetet. Mindenesetre a 6 hét után még mindig a szervizben parkoló mosógép, illetve a Teszt és Piac facebook oldalán említett CD író folyamatos javítgatása semmiképp sem nevezhető a jogszabálynak való megfelelésnek, ilyen esetben a vállalkozásnak vissza kellene adnia a hibás termék vételárát.
Az eladó azon érve sem lehet a huzavonára mentség, hogy majd ha a gyártó intézkedik, akkor tudják az igényünket kielégíteni. Szerződésben ugyanis azzal az üzlettel állunk, ahol a terméket vásároltuk, így alapesetben neki kell a hibás termékért helyt állni.
Akkor se hagyjuk magunkat, ha a boltban cserét nem tudnak biztosítani, ennek ellenére a pénzt nem akarják visszaadni, mondván vásároljuk le a hibás termék árát. Ha ugyanis a meghibásodást elismerik, ehhez nincs joguk – feltéve, hogy mi nem megyünk ebbe bele, mert valami mást tényleg szívesen megvásárolnánk. Ilyenkor tehát követeljük a pénzt!
Végezetül, ha nem üzletben vásárolunk (pl. távértékesítés, termékbemutató stb.), akkor a jogszabályok még komolyabb védelmet biztosítanak számunkra. Ezek közül a legfontosabb, hogy 14 napon belül ilyenkor azért is visszaadhatjuk a terméket, mert mondjuk meggondoltuk magunkat, a terméknek nem kell hibásnak lennie, illetve elállásunkat nem kell indokolnunk sem. Az viszont fontos, hogy megfelelően dokumentáljuk azt (ajánlott, tértivevényes levéllel, vagy az üzletbe bevitt és átvetetett – aláírt, lepecsételt – dokumentummal).
S ha úgy érezzük, túl sok a jogszabály, túl sok az útvesztő, vagy egyszerűen nem jutunk magunk eredményre a vállalkozással, kérjünk segítséget – például a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesülettől!
Ne legyen áldozat!
Kattintson a videóra és elmondjuk Önnek,
hogyan védheti meg magát egy jogász segítségével!